A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehetett szavazni az ‘év halára’– közölte korábban a Magyar Haltani Társaság. A 2024-es év halát a réticsík, a garda és a laposkeszeg közül lehetett kiválasztani. Szavazni december 31-ig lehetett a Magyar Haltani Társaság honlapján.
Közleményében a Társaság az egyes halfajokat ismertetve azt írta, hogy a réticsík a hajdani mocsárvilág tömeghala volt, nevét még egy foglalkozás, a csíkászat is viselte.
A réticsík erősen megnyúlt, vaskos testű halunk. Alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található. Lekerekített úszói ugyancsak kicsik, de igen gyors és erőteljes kígyózó mozgásra képes. Jellemzője, hogy oxigénszegény viszonyok közt is megél, mert vérerekben gazdag utóbele képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből. A saját maga által kimélyített gödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik s a lágy iszap felszíne cserepesre szárad. Csíkra éhes elődeink ilyenkor ásóval, kapával forgatták ki a földből.
Amíg nagy lápjaink és mocsaraink „éltek”, népélelmezési cikknek számított a réticsík. A növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben ma is sokfelé megtalálható, de az állományai kicsinyek és veszélyeztetettek, ezért védettek. A faj természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer forint.
A réticsík napjainkban is többfelé megtalálható, de az állomány nagysága rendkívüli mértékben visszaszorult – közölték.