A Kákafoki holtágról, egy kis helytörténet

Öt éve költöztem Szarvasra és a holtágat rögtön a szívembe zártam. Kíváncsi voltam, hogyan keletkezett, miről kapta a nevét, hol van a Kenderáztató, a Macó-zug, a Nyúlzug és sorolhatnám a furcsábbnál, furcsább neveket. Először a holtág keletkezésének jártam utána. Amikor őseink itt telepedtek le, ez a közel 30 km hosszú kanyar a Hármas-Körös természetes medre volt. A XIX. századi folyószabályozás során alakult ki a holtágrendszer, két ütemben. 1836-ban vágták át a Bikazugi ágat, ami 15 km hosszan kanyarog. Ha megállunk a Nemzeti Park felé vetető Anna-ligeti hídon ismertebb nevén a HAKI-hídon, jobb kéz felől látszik a nyílegyenes ásott meder 1 km hosszan. A helyiek ezt a szakaszt egyszerűen úgy nevezik „Ásás”. A holtágról készült műholdas felvételen is jól látható.  
Haki híd
A hídról az „Ásás”
Télen még jobban látszik, milyen nyílegyenes
1888-ban a Hármas-Körös 3,5 kilóméteres átmetszésével jött létre a teljes  29,2 km-es holtágrendszer. A folyó nyílegyenes ásott medre is jól követhető a műholdas  felvételen.      
A Hármas-Körös ásott szakasza
  A holtág vízfelülete 200 hektár, ezzel Magyarország 5. legnagyobb állóvize, alakja két egymás alatti U betűre emlékeztet. A hivatalos neve Szarvas- Békésszentandrási Holt-Körös, a köztudatban Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. Arra a kérdésemre, hogy miről  és miért ragadt rá a „KÁKAFOKI” név semmi hivatalos dokumentumot nem találtam, de mendemondákat hallottam. Talán azért, mert a holtág alsó vége (foka) Kákánál van (…) Az 1942-ben megépült békésszentandrási duzzasztómű lehetővé tette a holtág természetes, gravitációs vízcseréjét. Ezzel egyedülállóan egyesíti az állóvizek és a folyóvizek előnyeit, mint állóvíz hamar felmelegszik, ha szennyeződik vagy algásodik akkor felfrissíthető. A holtágról mindenkinek más és más jut eszébe:  üdülés, vízi sportok,  Víziszínház, Arborétum (…) és sorolhatnám még tovább, de nem szabad elfelejtenünk, hogy komoly vízgazdálkodási feladatokat lát el a Kákafok. Télen (novembertől elejétől-március végéig) belvíztárolási feladata van, ilyenkor a vízszintet jelentősen csökkentik. (Jól látszik feljebb a téli képen.) Nyáron pedig a fő funkciója az öntözés (április és október között) normál vízszinttel. Persze nekünk horgászoknak az első, ami a holtágról eszünkbe jut a horgászélményeink és szebbnél, szebb fogásaink. Az év minden szakában hódolhatunk szenvedélyünknek.       Csodálatos ez a vidék, érdemes ellátogatni ide. Persze nem csak horgászoknak!:) Kapcsolódó cikkek:
Békészentandrási duzzasztómű
 
Területi jegyárak
  Deli Ibolya Forrás: Éltetőnk a Holt-Körös/ Dr Kutas Ferenc
FACEBOOKON IS!

Cookie-kat használunk a legjobb böngészési élmény érdekében További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás